Nem lesz állami laborhálózat?
A péntek este kiadott Magyar Közlönyből derült fény arra, hogy a kormány visszavonja a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózat kialakításáról szóló tavaly novemberi döntését.
A péntek este kiadott Magyar Közlönyből derült fény arra, hogy a kormány visszavonja a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózat kialakításáról szóló tavaly novemberi döntését.
Túl hirtelen és váratlanul, és túl nagy kört érint most ez a változás - reagált a Portfolio-nak adott interjújában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke arra, hogy nemrégiben 24 kórházigazgatót mentett fel a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság, ezzel közel minden negyedik kórház érintett. Elmondása szerint a bejelentés hidegzuhanyként ért valamennyiüket. A leváltások után egy átmeneti időszak indul, ami akár hónapokig is eltarthat, közben viszont gyorsan változik az egész rendszer - vélekedett a kórházvezető, akivel részletesen beszélgettünk a kórházi tartozásállományok felhalmozódásának okairól is.
Mostanra a Semmelweis Egyetemen is megteremtődött a színvonalas fizetős ellátás feltételrendszere, szervezési, pénzügyi háttere - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Róbert, a Semmelweis Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az árbevétel alapján felállított éves rangsorban a magánszolgáltatók között már a 15. lenne az egyetem által tulajdonolt privát ellátó. A többéves biztosító múlttal rendelkező cégvezetővel beszéltünk arról is, hogy a gyakorlatban hogyan működik egymás mellett párhuzamosan az egyetem különböző klinikai épületeiben a közfinanszírozott és a privát betegellátás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szigorú felügyelete és engedélyei mellett, valamint az egyetemi infrastruktúra bérlése közepette, amiért a kft. százmilliós nagyságrendű bérleti díjat fizet. Kovács Róbert felhívta a figyelmünket egy új trendre is: kiemelt szolgáltatóként szerződtek le a magyar piacon aktív nagy magánbiztosítóval, az így biztosított betegek ennek következtében már komplexebb ellátáshoz is juthatnak a privát szektorban. Ez egy újfajta versenyelőny a Semmelweis Egészségügyi Kft oldalán.
Egy szerdai váratlan belügyminisztériumi közleményből derült ki, hogy huszonnégy kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató, a neveket azonban nem közölték. A Népszava esti cikkében már megírta, hogy kiket érint a döntés.
Pintér Sándor belügyminiszter 2023. december 31-ei hatállyal, érdemeik elismerése mellett, 2 országos intézet és 5 vármegyei kórház főigazgatójának magasabb vezetői kinevezését - beöltött 65 éves életkorukra figyelemmel - visszavonta - olvasható a tárca közleményében, amelyből az is kiderül: további 17 intézményvezető is érintett az ügyben. Nagyon különös, hogy a rövid tájékoztatás magyarázatot nem ad a miniszter és az OKFŐ lépésére, és a konkrét intézményeket, és személyeket sem nevezi meg.
A mai napon leváltották az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt – értesült több forrásból a MedicalOnline.
Az egészségügybe öntött több forrás csak egy bizonyos pontig teremt plusz értéket, egy szint felett a rendszer produktuma elkezd platózni - mutatott rá Újlaki Ákos, a BCG partnere a Magyar Kórházszövetség által szervezett Medicina Fórumon tartott előadásában. A szakember felvetette a magán és állami egészségügyi ellátás jobb együttműködése érdekében a koncessziós rendszer alkalmazását idehaza. Ennek azonban lennének előfeltételei.
Hivatalos tájékoztatást adott ki a Synlab Hungary Kft. az elmúlt napokban megjelent híresztelésekre reagálva, miután a magyar vállalkozás anyacége a német tőzsdén jegyzett. A közleményben a laborszolgáltató leszögezi: a Synlab Csoportnak nem áll szándékában eladni a Synlab Hungary Kft-t.
A kormány új szabályozást tervez a lombikkezelésekre, amely korlátozza a beültethető embriók számát és meghatározza a meddőségi szakambulanciák helyeit. Az ingyenes kezelések életkori határa továbbra is 45 év marad - írta meg a HVG.
Rövid időn belül már a második - államilag finanszírozott ellátást is nyújtó - magánegészségügyi szolgáltatótól érkezett jelzés azzal kapcsolatban, hogy az alacsony TB-finanszírozás miatt nem tudják tartani a szolgáltatást, vagy annak a minőségét. Ez nem más, mint az alulfinanszírozott magyar egészségügy újabb tünete.
A magyarországi orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei – az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség – összefogtak, hogy egy erős és határozott figyelmeztetést küldjenek az állami döntéshozóknak, közös sajtótájékoztatót tartottak a lejárt kórházi adósságok témájában. Ez mostanra meghaladta a 100 milliárd forintot. A helyzet súlyosságát több cégtulajdonos és vállalkozásvezető ismertette a sajtóesemény helyszínén konkrét példákkal illusztrálva. A szervezetek és cégek arra hívták fel a figyelmet a sajtótájékoztatón, hogy az állami intézmények nem jogkövető eljárása (késedelmes fizetés) miatt a beszállítók pénzügyi helyzete kifeszített, ez pedig már a kórház ellátására és a gyógyítás minőségére is hatással van. FRISSÍTÉS: a sajtóesemény másnapján az Országos Kórházi Főigazgatóság közleményben reagált: cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az orvostechnikai eszközök beszállításának elmaradása fennakadásokat okoz a betegellátásban.
Felmentette az orosházi kórház igazgatóját a tisztségéből Takács Péter egészségügyi államtitkár - hangzott el az Index riportműsorában. Az államtitkár beszélt a magánegészségügy méretéről, a magánszektor állami rendszerrel való kapcsolatáról,
A magyar közfinanszírozott egészségügy újfajta terápiát emel be a rehabilitációs ellátásba, robotterápiás egészségügyi eljárás keretében - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből. Mindez az országos intézetekben zajló átfogó, innovatív fejlesztések keretében valósul meg, ez esetben az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) részeként működő Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI).
Egy reziliens, ellenálló, rugalmas magyar egészségügyi rendszer felépítése a kormány célja. A kórházi struktúra viszont túlméretezett az új típusú elvárásokhoz, még mindig fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország, ami egyfajta szocialista örökség - fejtette ki a szektort érintő terveiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Azt is elismerte, hogy ezt a szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni jelenleg humánerőforrással, "mindenhol majdnem elég az ember". Az államtitkár szerint az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de leszögezte ismét: ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat. Eközben zajlik egy szakmai, ágazati együttműködés keretében az alapellátás finanszírozásának átalakítása, a jelenlegi rendszer ugyanis egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hogy a háziorvosi pályát válasszák maguknak. Mindezek túl a beszélgetés során szóba került az orvosok külföldre vándorlásának trendje, a szakápolók béremelése, a védőnők kérdése, az állami és magánellátó rendszer viszonya, de Takács Péter reagál azokra a kritikákra, amelyek arról szóltak, hogy túlzott központosítás és államosítás zajlik az ágazatban.
Nem fenntartható az egészségügyi szolgáltatások növekvő költségeit központi költségvetési támogatásokból finanszírozni, új bevételi forrásokat kell találni - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, aki megoldási javaslatot is megfogalmaz. A nemzetközi hírű egészségügyi szakértővel azok után készítettünk interjút, hogy Budapesten járt és a előadást tartott az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. A korábbi egészségügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk a Covid legfontosabb tanulságairól, a vakcinákról, oltások iránti bizalomhiányról, az elégedetlen és tüntető egészségügyi dolgozókról, és az ágazatot lehúzó archaikus munkaszervezésről, rossz munkakultúráról.
Az egészségügyi dolgozók munkájában a létszámhiány után a nem megfelelő kórházi körülmények okozzák a legnagyobb frusztrációt, közülük is leginkább az ápolók szenvednek a sokszor mostoha állapotok következményeitől: a jelentős pluszmunkától és a betegek, hozzátartozók panaszaitól, szemrehányásaitól – derül ki egy friss, országos, az egészségügyi dolgozók véleményét összegző kutatásból. A betegek ellátását megnehezítő körülmények, hiányosságok ráadásul nemcsak a régi, hanem több megújult intézményben is jelen vannak.
Az a működési modell, amire átállt az ország, az egészségügynek nem kedvez - vallja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki nem ért egyet az elmúlt időszakban lezajlott államosítással és az irányítás központosításának mértékével. Az egészségügyi közgazdász ugyanakkor a Portfolio-nak adott interjújában elismeri, hogy szükségszerű, hogy a kormány átalakításokat hajtson végre a kórházi ellátórendszerben, a mai struktúrához ugyanis nincs elegendő szakember. A szakértővel beszéltünk az ágazat minden szegmenséről, így az alapellátásról, a járóbetegrendelőkről, a betegek szempontjairól, a közellátás gyakorlati működéséről, a felesleges kórházi esetekről és arról, hogy a kormánynak 50%-kal meg kellene emelnie az egészségügyre fordított kiadásokat, több lépcsőben. Sinkó Eszternek olyan érzése van, hogy kezdik mesterségesen leszoktatni a betegeket a közszolgáltatások használatáról.
Innovatív diagnosztikai és terápiás eljárások finanszírozása miniszteri rendelet címmel jelent meg a napokban a Belügyminisztérium oldalán egy friss előterjesztés, amelyet az érintettek augusztus 3-ig véleményezhetnek a társadalmi egyeztetés keretében.
A Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy az egészségügy jelenleg is zajló átalakításának főbb pontjairól, irányairól egyeztessenek - derül ki a MOK beszámolójából, amit a napi.hu szúrt ki. A találkozó alapján ezek a főbb pontok körvonalazódnak: jön az orvosoknál is a nyolcórás munkaidő, nem lesz inflációkövető orvosbérrendezés, és kiderült, hogy a köz-és magánellátás szétválasztásának fő okai azok a bűncselekmények, amelyek az utóbbi időben kerültek nyilvánosságra.
A Magyar Államkincstár adatai szerint, a költségvetés alá tartozó kórházak és háttérintézmények lejárt tartozásállománya június 30-án 70,2 milliárd forint volt. A négy orvosi egyetemmel együtt az adósságállomány elérte a 86,5 Mrd Ft-ot, ami történelmi rekord - hívja fel a figyelmet szerdai közleményében az Orvostechnikai Szövetség.
A rubelfizetés miatt fordulnak választott bírósághoz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ők lehetnek a következő hónapok nagy nyertesei.
Pont az éghajlatváltozás által leginkább érintett területekre vándorolnak.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
